Nem teszek ígéretet arra, hogy ilyen bejegyzésekkel végigkísérem a bor születésének teljes hosszát, de igyekszem a szakmának néhány érdekesebb részletét megmutatni, ami talán a széles közönség számára nem egyértelmű, esetleg teljesen ismeretlen.
Első alkalommal bele is csapunk a közepébe, vagy, hát tulajdonképpen a végébe. Elkészültünk a borunkkal és úgy döntöttünk, hogy szeretnénk forgalomba hozni. Mi is kell ahhoz, hogy egy bor (köz)forgalomba kerülhessen?
Először is van neki egy „papír” oldala, pincekönyvvel, származásikkal, de ez annyira bonyolult és hosszadalmas, hogy most nem is untatok senkit vele. Maradjunk annyiban, hogy kell legyen a bornak egy úgynevezett C típusú származási bizonyítványa és ez megvan neki, kikértük.
Ezzel a származásival indítjuk meg a NÉBIH-nél a forgalomba hozatali engedélyezési eljárást, ami két részből áll:
Egyrészt készül egy analitikai vizsgálat. Ennek több szerepe is van. Megadja pl.: az alkoholt, ami majd a címkén szerepel, méri a (redukáló) cukortartalmat, amivel megállapítható a bor szárazsági foka (száraz, félédes, stb.). De vannak paraméterek, amiknek törvényileg maximalizált határértéke van (pl.: 1,08g/l a maximális megengedett illósav tartalom fehérborok esetén, vagy egy száraz vörösbor megengedett maximum összes kénessav tartalma 150 mg/l), illetve vannak mérések, ami a bor későbbi azonosíthatóságát szolgálják. Mert van olyan elég gyakran és egyre gyakrabban, hogy bemegy az ellenőr a boltba, levesz a polcról egy palack bort és elviszi bevizsgálni. Gondolom nem súgok meg nagy titkot, ha azt mondom, nem árt, ha egyezik a palackban lévő bor azzal, amit engedélyeztek.
Másrészt történik egy érzékszervi vizsgálat is. Igen, az évi több tízezer forgalomba kerülő bortétel mindegyike a forgalomba hozatali engedélyezés során kóstolásra kerül, hogy borhibáktól és betegségektől mentes e? Ezt az esetek nagy részében a NÉBIH végzi, viszont vannak borvidékek (igazából termékleírások, de ez megint marha hosszú lenne, ne menjünk bele), ahol külső bizottság felelős a bírálatért.
A mi esetünkben (Balatonfüred-Csopaki OEM) az érzékszervi bírálatot a kimondhatatlan nevű BBBB, vagyis a Balaton Borrégió Borbíráló Bizottsága végzi. A BBBB kéthetente tart érzékszervi bírálatot. Egy ilyen bizottságnak borász szakemberek a tagjai (köztük pl. én is), vakon kóstolunk és nagyon fontos, hogy nem érmeket osztogatunk, meg nyelvegyen táncoló savakat nézünk, hanem szigorúan arra korlátozzuk a figyelmünket, hogy hibák/betegségek vannak e benne, vagy nem (megfelel-e az adott termékleírásnak). Minden alkalommal öten bírálnak egymástól függetlenül és az öt ember „szavazata” dönti el, hogy a bor forgalmazható vagy nem.
Ha ez a kettő (labor és érzékszervi vizsgálat) megvan, akkor a hatóság kiállítja a forgalomba hozatali engedélyt és már polcra is kerülhet a bor.
És ez az egész most azért aktuális, mert a BBBB január 11-i bírálatán két 2023-as évjáratú újborunk is 5/0 arányban megfelelt.
Igen, igen, ez azt jelenti, hogy még várunk az engedélyekre, de hamarosan Ti is kóstolhatjátok az első borokat a 2023-as évjáratból.
